PERMEGELŐZÉS • PEREGYEZSÉG • MEDIÁCIÓ

Mediációs klaszter létrehozása

2011-01-26T00:21:00.000-08:00

Az Európai Unió tagországaiban az USA-hoz hasonlóan kialakulóban van egy olyan szűk mediációs szakmai tömörülés, amely működése során tükrözi az eredendő feladatát, a szakmán belüli összefogásra, valamint az érdekek egyesítésére való törekvést. Olyan komoly szakemberképző intézményekkel és gazdasági támogatással bír, mely komoly mércének számít, a nemzetközi joggyakorlatban.

Magyarország versenyképes üzleti környezetéhez is nélkülözhetetlen egy olyan megbízható, kompetens klaszter életre hívása, ami segíti a bírósági ügyek számának csökkentését, a konfliktusok hosszának megrövidítését, segíti egy új átfogó konstruktív hozzáállás kialakulását, és a nemzetközi kapcsolatok további elmélyítését.

Az együttműködés hosszú távú, sikeres alapja a széleskörű kooperáció, amely kiterjed az oktatásra hazai és nemzetközi oktatási intézmények bevonása által és a belföldön megtalálható szakosodott mediátor praxisok integrálására és szakmai akkreditációjuk biztosítására. A mediációs klaszter tagjainak eltérő szerepköre a szakmán belül olyan stabil, hozzáértő kompetenciát adhat, amely országos és nemzetközi szerepkörének előremozdíthatóságának hátteréül szolgálhat. Ugyanakkor elejét veheti a magyarországi mediációs szakterület szereplőinek esetleges széthúzását „frakciózását” ezáltal biztosítva a szakmai integráció erősödését.

A klaszter szakmai, belső magját a Magyar Mediációs Társaság alkothatná. A szövetkezés alapjait a sztenderdnek számító célterületek alkothatnák:

(1) Kutatás, hálózatépítés

(2)   Érdekképviselet, szakpolitikai lobby
(3)   Határon átnyúló jogvita rendezési rendszer
(4)   Oktatás és képzés szervezése és minőségbiztosítása
(5)   Innováció és területi orientáció
(6)   Folyamatos bővítés

A klaszter létrehozása teljes mértékben beleillik a Pólus Program gazdaságfejlesztési kereteibe, amely sikerének alapja a bizalom, az együttműködés és a program résztvevői közötti párbeszéd.

További információ: http://www.permegelozes.hu

A konfliktusok kiterjedésének 9 fokozata Glasl szerint

2010-05-17T15:14:00.000-07:00

Gazdasági mediáció

Amennyiben a személyek, vagy a szervezetek közötti konfliktusokat nem sikerül időben és megfelelő módon kezelni, akkor az - a konfliktusok saját dinamikájából adódóan - az események irányíthatatlanná válásához, és ezzel együtt kölcsönös támadásokhoz, illetve a kölcsönös károkozásokhoz vezet.

Addig, amíg a konfliktusok kiterjedése az első és második fokozatban van, addig tárgyilagos moderátor segítségével a vitapartnerek, vagy a konfliktus moderálásának professzionális eszközeit alkalmazva, a vitás helyzet megszüntethető.

A konfliktusok kiterjedésének 3-6. fokozatainál a gazdasági mediáció az együttműködő konfliktuskezelés eredményes eszköze. A medáció módszereivel olyan megoldási lehetőségek kerülnek feltárásra, amelyeket a vitapartnerek a konfliktus dinamikája miatt nem látnak. Így a felek üzleti kapcsolatai a lerombolás helyett ápolhatók. A mediátor, tárgyilagos harmadikként befolyásolja a tisztázó folyamatot, és segít a vitapartnerek számára, hogy a beszűkült látásmódjukat megváltoztassák, és megtalálják a közös pontokat. A résztvevők a mediációs eljárással lényegesen hozzájárulnak a konstruktív vitakultúra kialakításához. A mediáció befejeztével a konfliktusban résztvevő felek jogilag kötelező érvényű megállapodást írnak alá a vita rendezéséről.

A mediáció feltétele, hogy a vitában részt vevő felek készek legyenek az érdekeik feltárására, a bírósági lépésektől, valamint a vita kiterjedését előidéző lépésektől tartózkodjanak.

A konfliktus kiterjedésének 7-9. fokozataiban a vitás felek közötti kommunikáció annyira elmérgesedik, hogy a konfliktust általában csak hatalommal felruházott hatóság tudja választott bírósági, ill. bírósági eljárás keretében hozott ítélettel kezelni.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

„Pacta sunt servanda” - A megállapodásokat teljesíteni kell

2010-04-12T11:28:00.000-07:00

A „Pacta sunt servana” a kötelmi jog egyik hagyományos alapelve. Lényege az, hogy a megállapodások a felekre nézve kötelező erővel bírnak, függetlenül a megállapodás formájától, illetve attól, hogy beleillik-e az adott megállapodás valamely szerződéstípusba.

A megállapodások vagy szerződések nem teljesülése esetén az egyik félnek különféle lehetősége van a másik féllel szemben a keletkezett konfliktusok rendezésére. A cselekvési alternatívák terjedhetnek a passzív várakozástól a kölcsönösen kezdeményezett tárgyalásokon át akár (egy semleges bíróság beiktatása által) agresszív módon érvényt érvényesítő és kikényszerítő eljárásig, azaz a követelés jogosságának a bíróság által való megerősítéséig.

Egy konfliktus akkor keletkezik, ha az egyik fél egy állapotot magára nézve igazságtalannak ítél meg, és keresi annak a felelősét, aki számára a hátrányos állapotot előidézte.

Hogyan jut el egy konfliktus a mediációig?

Ezzel a kérdéssel kezdődik minden gazdasági mediáció. Amennyiben valamelyik fél a békés és költségtakarékos ugyanakkor rövid határidőn belüli mégis hatékony megoldáson egy mediációs kísérleten gondolkodik, akkor végig kell gondolnia hogyan, lehet egy ilyen konfliktusmegoldó eljárást elindítani.

A gondolat megszületésének időpontjától a hívatásos mediátorral illetve a másik féllel való közös tárgyalási napig több idő is eltelhet.

Több esetben szemléletbeli probléma ugyanakkor emocionális túlfűtöttség és a mediáció által biztosított emberi kapcsolatok reparálásának előnyei és a gazdasági előnyök által biztosított lehetőségek felismerésének hiánya akadályozza meg a gyors és hatékony konfliktusmegoldást. A feleknek a mediációs eljárásban alapvetően szabad akaratukból kell részt venniük.

A szabad akarati részvételi elv, mint főszabály megnehezíti az eljárás elindítását, mivel az egymással szemben és vitában álló felek között időközben megromlott a viszony ugyanakkor rideggé vált a kapcsolat és megszűnt mindennemű kommunikáció.

A bírósági eljárásban a mediációs eljárással ellentétben a felperes kényszeríti az alperest az eljárásban való részvételre függetlenül az eljárás végső ökonomikus és perszonális kimenetelétől. Ezáltal figyelmen kívül hagyja és lemond a mediációs eljárás által biztosított előnyökről.

A mediációs - megállapodás egy szerződés, amelyben a vitában álló felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy az eljárás során a megegyezésre törekszenek.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Mediáció és követeléskezelés - Mediation und Inkasso als geregeltes Verfahren zur Lösung von Zahlungsstreitigkeiten

2010-01-23T14:14:00.000-08:00

A mediáció legfontosabb jellemzői:

(1) Szükség van egy/több semleges mediátorra

(2) Az ügyben érintett felek bevonása az eljárásba

(3) Informális, bíróságon kívüli eljárás

(4) Önkéntes, konszenzusorientált megoldás

A mediáció hazánkban is jogilag szabályozott eljárás, amely nem csak a fizetési viták kezelésére, mint annak megoldására irányuló hatékony módszereként alkalmazható, hanem a gyakorlat által is visszaigazoltan is vitathatatlanul eredményesebb alternatívát biztosít a bírósági eljárás helyett.

Bizonyos kötelezett pénztartozása esetén is az eljáró gazdasági mediátor szükség esetén megfelelő szakértő bevonása mellett elemzi az esetet- a fizetési vita alapját képező dokumentáció előzetes tanulmányozásával.

Amennyiben a Felek [Jogosult = Kölcsönadó / Kötelezett = Adós] a közreműködő Mediátor-al együtt a tartozás rendezésével kapcsolatban számukra kölcsönösen elfogadható megoldást dolgoznak ki és írásba is rögzítik, akkor azt jogilag kötelező erejű megállapodássá is tehetik.

(Közjegyzői okiratozás, bírói végzésbe foglalás, ect.)

További információ: http://www.permegelozes.hu/

DR. NAGY & PARTNER - Permegelőző és Pegyezségi Iroda

2009-12-30T02:00:00.000-08:00

Nemzetközi Polgári Jogi

PERMEGELŐZÉS ▪ PEREGYEZSÉG ▪ MEDIÁCIÓ

Sajátos módszerünk: A bíróságon kívüli

megoldásorientált, professzionalista jogvitarendezés!

Ön vitában áll egy céggel, egy szakemberrel, a munkáltatójával, egy bankkal vagy a végrehajtóval, bármely családtagjával vagy hatósággal? Önnek követelése van üzleti partnerével szemben Magyarországon vagy akár külföldön?

Akkor keressen bennünket! Beszéljük meg a problémáját!

Mi megértjük az Ön helyzetét, ezért a megoldásban gyorsan és diszkréten szívesen segítünk!

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Üzleti Mediáció - Prezentáció (USA)

2009-12-28T14:34:00.001-08:00

Az az elképzelés, hogy az ellenséges két-, vagy többoldalú kapcsolatok megoldásához egy harmadik semleges felet hívnak segítségül, egyáltalán nem új keletű. A mediáció egy szabályozottabb alkalmazása az Egyesült Államokban kezdett teret nyerni a 20. század elején, azonban az Alternatív Konfliktusmegoldás (ADR) igazából az 1960-as évektől honosodott meg.

TIME ▪ MONEY ▪ STRESS

1. § Conflict management is governed by a general rule: Avoid unnecessary conflicts and carefully supervise constructive conflicts.

2. § It is not differences in and of themselves that are the problem, but instead the manner in which people experience and deal with these differences.

3. § If discussions and negotiations or other affordable alternatives to court proceedings such as arbitration fail to achieve an agreement, then a fair separation should be agreed.

4. § Note: Pressure creates counter-pressure.

Az Üzleti Mediációról egy amerikai mediációs-spot-ot lehet alább megnézni.

Az angol nyelvű prezentáció elindításához a következő linkre kell kattintani:

Link: Mediation is good for Business!

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Nemzetközi Polgári & Gazdasági Mediáció

2009-12-08T14:02:00.000-08:00

A bíróságon kívüli alternatív jogvitarendezés napjainkban egyre több európai országban - ennek következtében határokon át is, a nemzetközi szintereken - növekvő jelentőséggel bír. Az impulzus az USA-ból érkezett, ahol ma már az élet szinte minden területén keletkező konfliktus megoldására az alternatív jogvita kezelésének módszerét és egyben eszközét a mediációt választják. (Alternative Dispute Resolution, ADR)

Európában is a gazdaság és az igazságszolgáltatás intézményeinek fejlődése közvetlen ugyanakkor pozitív velejárója az, hogy a polgári és üzleti életben a jogviták alternatív megoldása egyre inkább a bíróságon kívüli peregyezségekhez vezetnek. Annál is inkább fontosabb ennek az önálló jogintézménynek a mesterséges fejlesztése és természetes fejlődésének segítése, mivel az Európai Unió belső piaca a csatlakozott tagállamok nemzeti piacaival jelentősen megnövekedett. Szükséges megjegyezni, hogy ezeknek a csatlakozásoknak eredményeképpen előállt nemzetközi globalizációs tendenciák következtében a preventív polgári és üzleti konfliktuskezelés jogintézményének megerősítése nemzeti és nemzetközi szintű kodifikációs feladat.

Igen gyakran önmagukban a nemzetközi összefonódások - melyek természetes alapon létrejövő polgári és üzleti kapcsolatok komplex tényállásában jelentkeznek - már komoly konfliktusok és vitás helyzeteket kialakulását eredményezhetik. Azáltal, hogy a felek az Európai Unión belül más és más nemzethez tartoznak, különféle kulturális háttérrel rendelkeznek, többnyire anyanyelvüket beszélik s számukra egy közvetítő idegen nyelven kommunikálnak, csak tovább élesíti és generálja a nemzetközi üzleti életben a határon átnyúló konfliktusok és jogviták kialakulásának lehetőségét.

Másrészt a nemzeti bíróságok túlterheltek és a gyorsan változó világban az üzleti élet szereplői számára - többéves praxisom alapján is - úgy anyagilag, mint erkölcsileg egyaránt rendkívül megterhelő. Ugyanakkor kérdéses egy-egy bírósági per kimenetelének hatása a további nemzetközi kapcsolatokra- akár pernyertességről vagy pervesztességről is legyen szó.

A nemzetközi pervitel szempontjából: a feleknek nem csak az jelent hátrányt, hogy a joghatóságot esetleges perbelépéskor tisztázniuk kell - amennyiben a kontraktusban nem rögzítették a jogvita eldöntésére hívatott illetékes bíróságot -, hanem az is komoly problémát és komparatív hátrányt jelent, hogy ismeretlen külföldi jogrendszerben kell tájékozódniuk és cselekedniük.

A helyzetet tovább komplikálja a BI Rendelet 23. cikke melynek értelmében, ha a felek, akik közül egy vagy több valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos.

Talán a legfontosabb különös joghatósági okot a BI Rendelet 5. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Ennek értelmében valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy domicíliumától eltérő más tagállamban is perelhető: ha az eljárás tárgya egy szerződés vagy egy szerződéses igény, a jogvita eldöntésére a kötelezettség teljesítésének helye szerintibíróság is joghatósággal rendelkezik.

A szerződés, illetve a szerződéses igény fogalma tekintetében a kontinentális jogrendszerek nagyrészt konvergálnak, azonban találhatóak közöttük eltérések a tekintetben, hogy mit sorolnak a szerződési vagy a kártérítési jog körébe, illetve mit tekintenek a jogalap nélküli gazdagodás fogalmába tartozónak.

Az Európai Unió létrehozott egy önálló jogintézményt valamint összeállította és közzé tette azt az irányelvet, amely által a nemzetközi gazdasági és üzleti élet szereplői számára biztosítja a határon átnyúló permegelőzés lehetőségét és a 10. pontjában kimondja, hogy:

„Ezt az irányelvet azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a határokon átnyúló vitában részt vevő kettő vagy több fél önkéntes alapon, közvetítő segítségével maga kísérli meg vitájának peren kívüli megállapodás elérésével történő rendezését. Ezt az irányelvet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni.”

A hivatkozott irányelv 19. pontja pedig a bíróságon kívül létrehozott egyezségek végrehajthatóságáról rendelkezik:

"A közvetítést nem szabad a bírósági eljárás kevésbé hatékony alternatívájának tekinteni, abban az értelemben, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodások betartása a felek jó szándékától függene. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a közvetítés eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodásban részes felek a megállapodásuk tartalmát végrehajthatóvá nyilváníttathassák."

"A tagállamok csak akkor tagadhatják meg egy megállapodás végrehajthatóvá nyilvánítását, ha annak tartalma ellentétes a tagállam jogszabályaival - ideértve a nemzetközi magánjogi jogszabályokat is -, vagy ha a tagállam jogszabályai nem rendelkeznek az adott megállapodás tartalmának végrehajthatóságáról."

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (2008. május 21.)

További információ: http://www.permegelozes.hu

Mediációs eljárás versus Bírósági eljárás

2009-12-04T14:01:00.000-08:00

A hazai és nemzetközi bírósági eljárások a pozícióharcok miatt többnyire idő- és költségigényesek, ráadásul a végén megjelenő végrehajtás nem is hatékony. A jogi beavatkozás miatt a viták a legtöbb esetben csak elmérgesednek, és a sok éves, több szakban tárgyalt per végén a felek között a frontvonalak teljesen megmerevednek.

Mediáció: A jogvita bíróságon kívüli rendezésnek olyan formája, amelyben egy pártatlan és semleges harmadik fél, a Mediátor segíti a feleket az érdekeiknek megfelelő és mindegyikőjüknek elfogadható megállapodás létrehozásában.

A mediáció ennek figyelembe vételével próbál semleges harmadik fél (Mediátor) közvetítésével, a már majdnem bírósági szakaszba jutó vitában a résztvevő felek között egyezséget elérni. Ez a peres eljáráson kívüli egyezség – a bírósági eljárással ellentétben – nem a formális jogi szempontokat érvényesíti, hanem a vita pszichikai, szociális és gazdasági dimenzióit is figyelembe véve, teljes értékű megoldást eredményezhet.

A jogi-, gazdasági tanácsadói és pszichoszociális területeken dolgozó szakembereknek a mediáció új szakmai területet ügyfeleik számára pedig új konfliktusmegoldó lehetőséget jelent.

A bíró kezdeményezésére létrejött (bíróság közeli), vagy bírósági eljárás keretében zajló (integrált) mediációs eljárási modellek alkalmazásával az összes eljárási szakban résztvevő bíró is profitálhat a modern konfliktus menedzsment előnyeiből. Az alternatív vitarendezés hívei számára nagy segítséget jelentett, és érvényesülését nagyban szolgálta a 2002-ben Brüsszelben kidolgozott vitairat, az un. "Zöld könyv", amely a polgári jog és a kereskedelmi jog területén alkalmazható alternatív eljárásokról szól.

A Zöld könyv lehetőséget biztosít arra, hogy a széles nyilvánosság számára ismertebbé váljék az alternatív vitarendezés, és ugyanakkor világos kép alakuljon ki a tagországok és a Közösség szintjén az e területen indított kezdeményezésekről és munkálatokról. A tagállamok jogpolitikája mindeddig a bírósági eljárást megelőző alternatív konfliktuskezelésre irányult.

Napjainkban szerte Európában kisérleti programok indultak annak feltérképezésére, hogy a bíróságok számára milyen jelentőséggel bír az alternatív vitakezelés. Állami szolgáltatásként való megjelenése mennyire képes enyhíteni a bíróságok terhein, illetve csökkenti-e az igazságszolgáltatás, illetve a felek költségeit.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Röviden az Európai Emberi Jogi és Közösségi Bíróságokról

2009-09-10T12:42:00.000-07:00

Az Európai Unió jogrendszere több aspektusból is egyéni jogvédelmet valósít meg, és biztosítja a joghoz, az igazságszolgáltatáshoz és a jogvédelemhez való megfelelő és hatékony hozzáférést nem csupán tagállamai, hanem polgárai, az egyének számára is. Az Európai Bíróság bizonyos - elsősorban formai - értelemben nemzetközi bíróság is, hiszen tagállamok vitáiban is eljárhat, megállapíthatja a tagállamok jogsértését az EK Szerződésből eredő kötelezettségeik nemteljesítéséért.

Az Európai Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság jogvédelmi fórumként eljár az érintett természetes vagy jogi személynek az EK Szerződés 232. cikk (3) bekezdése szerinti mulasztás miatti keresete, az EK Szerződés 288. cikke szerinti kártérítési keresete és - jelenleg kizárólag az Európai Bíróság - mindenek előtt az EK Szerződés 234 cikk , 68. cikk (1)bekezdése és az EU szerződés 35. cikk (1) és (3) bekezdése értelmében benyújtott előzetes döntéshozatali kérelme elbírálása tekintetében.

A Bíróság előtti eljárás egy írásbeli és egy azt követő szóbeli részből áll. A szóbeli szakasz a tárgyaláson ismertetett szóbeli előadásokból és a főtanácsnok nyilvános ülésen ismertetett indítványából áll. Az eljárási szabályzat értelmében a Bíróság tárgyalás mellőzésével is dönthet.

A Bíróság "kialakult esetjoga" az Európai Unió tagállamait köti, a határozatotokat a jogalkotás során figyelembe kell venni.

Fontos!

Az egyik garanciális elv az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárásban az anyanyelv használatának joga!

Fontos tudnivaló az is, hogy az eljárás kijelölt nyelvét kell használni a felek írásbeli beadványaiban és szóbeli előterjesztéseiben. Az eljárás nyelvét általában a felperes választhatja meg. Amennyiben az alperes egy tagállam, illetve az egyik tagállamhoz tartozó természetes, vagy jogi személy, az eljárás nyelve ennek az államnak a hivatalos nyelve, amennyiben több hivatalos nyelve is van az államnak, a döntés joga a felperest illeti meg.

Az eljárás során a természetes és jogi személyeket, a tagállamokat meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek képviselhetik.

Az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárást két fontos szakaszra oszthatjuk:

(1) Írásbeli szakasz

(2) Szóbeli szakasz

< Az utóbbi nem szükségszerű! >

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény anyagi jogi rendelkezéseinek címei:

2. Cikk - Élethez való jog

3. Cikk - Kínzás tilalma

4. Cikk - Rabszolgaság és kényszermunka tilalma

5. Cikk - Szabadsághoz és biztonsághoz való jog

6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog

7. Cikk - Büntetés kiszabásnak tilalma törvényi rendelkezés nélkül

8. Cikk - Magán- és családi élet tiszteletbn tartásához való jog

9. Cikk - Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság

10. Cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága

11. Cikk - Gyülekezés és egyesülés szabadsága

12. Cikk - Házasságkötéshez való jog

13. Cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog

14. Cikk - Megkülönböztetés tilalma
(...)

Az Európai Közösségek Bíróságának (Luxembourgi Bíróság) feladata annak biztosítása, hogy az EU jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák. A Bíróság alkotmánybírósági jelegű feladatokat is ellátva őrködik afelett, hogy az EU tagállamai és intézményei a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjenek. A luxembourgi székhelyű Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál.

39. Cikk - Békés rendezés elérése

Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromból.

(Egyezmény az emberi jogok alapvető és szabadságok védelméről - Council of Europe, Conseil de l' Europe)

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Alternatív vitarendezési eljárások ismérvei

2008-11-18T11:46:00.000-08:00

Nemzetközileg így hazánkban is az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezési lehetőségei iránt.

A mediáció bár kétség kívül, mint önkéntes békés vitarendezési módszer különleges értéket képvisel a polgári jogi viták korrekt, megnyugtató rendezésében, azonban ettől az eljárástól eltérően vannak még további alternatív módok is.

Az alábbiakban következzék a (nem peres eljárásban lefolytatott) jogviták rendezési módjainak rövid bemutatásai:

Egyeztetés: Olyan megállapodás elérésére irányuló vitarendezési eljárás, amelyben az eltérő álláspontok közelítésére kizárólag az érintett felek részvételével kerül sor.

Békéltetés: Az egyeztetéstől alapvetően abban különbözik, hogy egy pártatlan semleges harmadik személy is részt vesz az eljárásban, aki azonban nem tehet javaslatot a vita eldöntésére vonatkozóan, csupán a felek álláspontját deríti fel és próbálja meg egymáshoz közelíteni.

Közvetítés: Az különbözteti meg a békéltetéstől, hogy itt a pártatlan, semleges harmadik személy a felek helyzetét megismerve maga is javaslatot fogalmazhat meg a vita eldöntését illetően, tehát a békéltető "passzivitásához" képest aktív szerepet játszik az eredmény formálásában. Javaslata azonban nem lehet kötelező a felekre.

Döntőbíráskodás: Olyan formális eljárás, amelynek során a pártatlan, semleges harmadik személy a felek álláspontjának meghallgatása után a felekre nézve kötelező döntést hoz. Az elhatároló pont az, hogy a felek ebben az eljárásban lemondanak arról, hogy maguk oldják meg a vitájukat és a döntési jogot teljes egészében a harmadik személyre ruházzák át.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

A mediátor egyik alapelve: A szakszerű tárgyalásvezetés

2008-10-27T11:20:00.000-07:00

A hivatásos mediátor feladata, hogy a jogvitában álló feleket segítse a kialakult konfliktusuk konszenzusos formában való rendezésében, amelyhez nélkülözhetetlen eszköz a szakszerű tárgyalásvezetés.

Több mint 20 évvel ezelőtt ez a módszer Hardvard - koncepció néven vált ismertté.

A szakszerű tárgyalásvezetés egy olyan módszer, amely integratív jellege miatt hatékonyan segíti a konszenzus létrehozását.

Ez a módszer a tárgyalás eredményességének kritériumát négy síkra vonatkoztatja, amely a tárgyalás menetében nagyon jól megfigyelhető.

Az említett tényezők a következőek:

(1) Emberek: Az emberektől vonatkoztassuk el a problémákat és kezeljük külön azokat.

(2) Érdekek: A pozíciók helyett az érdekekre koncentráljunk.

(3) Opciók: Mindkét fél számára előnyös megoldások keresése.

(4) Kritériumok: Objektív minősítések utáni döntéshozatal.

Az alábbi tematizálás vezérfonalként szolgálhat a tárgyalások vezetéséhez

I. Számú tárgyalási fázis:

[A kötődés kialakítása]

- A kapcsolatokat kiemelten kell kezelni

- Személyektől vonatkoztassuk el a problémát

- Figyeljünk a másikra (Én - üzenet)

- Képzeljük magunkat a másik fél helyébe

II. Számú tárgyalási fázis:

[Érdekek és célok tisztázása]

- Saját és a másik fél érdekeinek és szükségleteinek a tisztázása

- Pozíciók helyett az érdekekre való koncentrálás

- Azonos érdekek kiemelése

- Szigorú fellépés a dolgokkal, és tisztelet az emberekkel szemben

III. Számú tárgyalási fázis:

[Előnyös megoldások keresése]

- Az alternatíva keresés útjában álló akadályok megszüntetése

- Nyitottnak kell lenni a különféle megoldások felé

- Az ötletek gyűjtését és azok kiértékelését válasszuk külön

- Mindkét fél számára az előnyök keresése

IV. Számú tárgyalási fázis:

[Mindkét fél számára előnyös döntések]

- Semleges és objektív kritériumok alkalmazása a döntéshozatalban

- Objektivitás és tisztességes eljárás biztosítása

- Elkötelezettség kialakítása mindkét fél oldalán

V. Számú tárgyalási fázis:

[Megvalósítás és befejezés]

- Megállapodás a konkrét lépésekben

- A tárgyalás tükröztetés

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Az alternatív vitarendezés (Mediáció) története

2008-10-14T12:12:00.000-07:00

Ha a konfliktus jelenségét történelmi perspektívából vizsgáljuk, akkor Arisztotelész filozófiájában találjuk meg először ennek az emberi megnyilvánulásnak tudományos módszertani megközelítését.

Mintegy 2300 évvel ezelőtt Arisztotelésznek sikerült megfogalmaznia a konfliktus egyik legmaradandóbb metaforáját: az értelem és az érzelem konfliktusát.

Arisztotelész az "úr és szolga" viszonylatában látta megjelenni azt az elméletét, miszerint az értelem és az érzelem mindig ellentétben áll egymással. Arisztotelész szerint az érzelmek az ember primitív, unintelligens és ösztönös emberi reakciói. Ebből következően ezen veszélyes késztetések megtestesítője a szolga, amelyet el kell nyomni, az értelem, a bölcsesség és az ész pedig az úr, amely kézben tartja a szolgát.

A veszedelmes érzelmek gondolata hosszú időn át befolyásolta a nyugati civilizációt. Az a hiedelem, hogy a negatív érzések konfliktushoz vezetnek, s a konfliktusok "csatákba" és ellentétekbe torkollanak, egész történelmi korszakokon húzódott végig.

Ebből a megközelítésből a konfliktus negatív emberi tulajdonság, amit ki kell küszöbölni és felcserélni az értelemmel.

(Forrás: Freddie Strasser - Paul Randolph: Mediáció)

A történelem során a különféle közösségekben megjelenő békéltetési, egyeztetési módszerek előbb vagy utóbb elhaltak, illetve háttérbe szorultak, a jog és intézményrendszerének kialakulása miatt.

Az alternatív jogvitarendezés intézményének újjászületése annak köszönhető, hogy a jogrendszer hátrányai nyilvánvalóvá váltak:

A bíróságok túlterheltsége, az ügyek elhúzódása az ellenérdekű felek győzni és nem megegyezni akarása, valamint az egyre növekvő költségek ismét előtérbe helyezték a hagyományos vitarendezési megoldásokat.

Ezeknek az eljárásoknak az alakszerűségeire és szabályaira mindenképpen a helyi jogi népszokások voltak a meghatározóak.

Az USA-ban az 1950-es években kezdték meg az alternatív vitarendezés elméleti megalapozását, amelyet hosszú évekig tartó gyakorlati kidolgozás, és kipróbálás követett.

Az alternatív vitarendezés gondalatát Európában is egyre nagyobb figyelem, érdeklődés követte, annál is inkább, mert társadalomtudósok egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet a bírósági rendszer korlátaira. Számos európai országban rendeztek vitát jogtudósok, szociológusok, bírók, ügyvédek, a kormányok képviselői annak érdekében , hogy meghatározzák a kutatás irányát.

Az alternatív vitarendezés hívei számára nagy segítséget jelentett, és érvényesülését nagyban szolgálta a 2002-ben Brüsszelben kidolgozott vitairat, az úgynevezett "Zöld könyv", amely a polgári jog és a kereskedelmi jog területén alkalmazható alternatív eljárásokról szól.

A "Zöld könyv" lehetőséget biztosít arra, hogy a széles nyilvánosság számára ismertebbé váljék az alternatív vitarendezés, és ugyanakkor világos kép alakuljon ki a tagországok és a Közösség szintjén az e területen indított kezdeményezésekről és munkálatokról.

Napjainkban Európa szerte kisérleti programok indultak annak felmérésére, hogy a bíróságok számára milyen jelentőséggel bír az alternatív vitakezelés. Állami szolgáltatásként való megjelenése mennyire képes enyhíteni a bíróságok terhein, illetve csökkenti-e az igazságszolgáltatás, illetve a felek költségeit.

Az alternatív vitarendezés viszonylag új jogintézmény jogszabályi kereteit hazánkban az Országgyűlés 2002. LV. Törvénye adja meg.

Ezáltal a törvényalkotó megnyitja az utat a mindennapi életben keletkező konfliktusok bíróságon kívüli rendezésére, vagyis a jogviták a polgári mediációs eljárásban való megoldása felé.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

Exkurzus: Politikai mediáció

2008-10-06T11:22:00.000-07:00

A politai mediáció előfeltételei közé mindenek előtt a konszenzus-orientált konfliktusmegoldásra való készséget kell értenünk, amelyre a konfliktusban álló pártok képviselői kellő felhatalmazással és hajlandósággal kell hogy rendelkeznek.

Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány előfeltétel, amelyek az eredményes politikai mediációs eljárás lefolytatásának nélkülözhetetlen kellékei:

(1) Létező politikai pártoknak és egyértelműen definiálható ugyanakkor beazonosítható politika konfliktusoknak jelen kell lenniük a politikai mediációs eljárás megindításához.

(2) A pártoknak rendelkezniük kell azokkal a képeségekkel, amelyekkel a változtatásokat adaptálni tudják.

(3) Minden oldalnak akarnia kell a konfliktussal kapcsolatban a másik féllel tárgyalni ugyanakkor konszenzusos formában azt megoldani.

(4) A pártok a politikai mediációra általuk delegált személyeket kölcsönösen el kell, hogy fogadják, mivel - az eredményesség miatt - folyamatosan együtt kell, hogy a konkrét konfliktus megoldásán dolgozzanak.

(5) A delegáltaknak képesnek kell lenniük az általuk delegált politikai csoport érdekeinek kereteit figyelembe véve rugalmasan tárgyalni.

(6) Szükséges, hogy a tárgyaló személyek a delegáló politikai csoport felé kellő visszacsatolási kommunikációs csatornával rendelkezzenek.

(7) A politikai mediációs folyamatban a politikai csoportok képviselői kell, hogy bizonyos bizalommal rendelkezzenek a másik fél felé. Ez a verbális és non-verbális jelzés erősíteni fogja az eljárás folyamán a felek tárgyalási kompetenciáját, valamint a hajlandóságát a konszenzus létrehozásának akarásának vonatkozásában.

Mivel a tárgyalás és a mediáció csak akkor lehetséges és csak akkor van ezeknek az alternatív politikai konfliktuskezelő eljárásoknak értelme, ha az előzőleg említett előfeltételek ténylegesen adottak, ellenkező esetben az aktuális politikai mediációs eljárások eredménytelenül érnek véget.

Természetesen a politikai érdekvitában álló felek hosszú távú elemi érdeke az, hogy a konszenzus-orientált politikai mediációs eljárásból maximálisan hasznot húzzanak, vagyis törekedjenek hosszú távon biztosítani az egymással szembeni konstruktív együttműködés lehetőségének megőrzését.

További információ: http://www.permegelozes.hu/

A gazdasági mediáció tudomány és művészet

2008-09-30T00:05:00.000-07:00

A megfelelő hivatásos gazdasági mediátor alkalmasságának vizsgálatánál fontos szempont, hogy az adott konfliktus kezeléséhez megfelelően értő szakembert válasszunk. A mediátornak bele kell tudnia képzelnie magát az adott szervezeti struktúrába, illetve a konfliktusban került felek helyébe. Ezért vállalkozásgazdasági ismeretekkel éppen úgy rendelkeznie kell, mint szociáltudományi felkészültséggel.

Amennyiben egy a vállalkozáson kívüli konfliktusról van szó például vevő-szállítói viszonyban, akkor először is alaposan elemeznünk kell a tényállást, azért hogy egyértelműen megtudjuk állapítani azt, hogy tulajdonképpen egy jogvitáról vagy esetleg egy szociális kapcsolati vitáról van e szó. Ezt az elemzést azért fontos elvégeznünk, mivel nagyon sok vállalkozáson kívüli konfliktus jogi természetűnek tűnik, habár szociális kapcsolati eredetű.

Általában azonban a vállalkozásokon kívüli konfliktusok jogvitából eredő konfliktusok, amelyeknél fontos a vállalkozás jogi státuszának a tisztázása és abból következően fontos a jogi tanácsadás igénybevétele is.

Több ügyvéd mediátorként is dolgozik. Természetesen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jogászképzés egész ideje alatt egészen az ügyvédi vizsga letételéig a szakemberek arra vannak felkészítve, hogy ügyfeleik pozícióit védve pernyertessé tegyék őket.

A hivatásos mediátorokkal szemben teljesen más a követelmény nekik pártatlanoknak és semlegeseknek kell az ügyfeleikkel a megbízóikkal szemben lenniük. Ezért az ügyvédek akik mediációs eljárások levezetésére is vállalkoznak könnyen érdekkonfliktusba kerülhetnek, amely a mediációs eljárás hátrányára válhat.

Ebből a megállapításból a gazdasági szakjogászok kivételt képeznek hiszen ők képzettségüknél fogva a vállalkozások jövőjére vetítetten tudnak fokuszálni, és a felekkel közösen a konfliktus megoldásához szükséges megállapodási fázisig eljutni.

Röviden összefoglalva:

Az ügyvédek elsősorban a jogra "tréningeznek". A mediáció filozófiája azonban alapvetően más, amelyben értenünk kell a jogi pozíciók megvédése helyett az ügyfelek érdekeinek feltárását, és annak mentén a peres eljáráson kívül közösen az egyezség létrehozását.

A gazdasági mediáció bizony tudomány és egyben művészet is - ez az úgynevezett alternatív vitarendezés művészete!

További információ: http//: www.permegelozes.hu

Gazdasági mediáció az USA-ban

2008-09-29T07:38:00.000-07:00

Az USA-ban a gazdasági mediáció a jogvitából eredő konfliktusok megoldásának a gyakorlatban folyamatosan alkalmazott évtizedek alatt kipróbált és biztos módszere.

Például a Motorola a gazdasági mediációt, mint alternativ vitarendezési módot alkalmazva - öt év alatt a pereseljárásáinak számát kétharmaddal csökkentette, miközben az árbevételét ennek következtében fokozatosan növelte.

Nagyon sok olyan konfliktus, amely az üzleti élet mindennapjaiban keletkezik hivatásos gazdasági mediátor közreműködésével speciális mediációs eljárás keretében konstruktivan kezelhető. Széles ezeknek a konfliktusoknak a skálája, kezdődően a vállalkozáson kívüli - például a vállalkozások egymás között kialakuló konfliktusoktól kezdődően a vállalkozásokon belüli konfliktusokig -, amelyek keletkezhetnek munkáltató és munkavállaló vagy különböző osztályok közötti erdekellentétekből is.

Az alábbiakban következzen egy rövid összefoglaló az üzleti életben megjelenő konfliktusokból:

1. Vállalkozáson belüli konfliktusok:

1.1 Fúziók után keletkező konfliktusok

1.2 Osztályok / Képviseletek / Kirendeltségek
1.3 Munka adó - Munkavállalló

1.4 Alkalmazottak egymás közötti konfliktusai

2. Vállalkozáson kívüli konfliktusok:

2.1 Vállalkozások egymás közötti konfliktusaiű
2.2 Vevő -Kereskedő - Gyártó közötti konfliktusok
2.3 Versenytársak konfliktusai

Példaképpen néhány cég az USA-ból, amelyek szerződésbeli kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egymással szemben felmerülő konfliktusaikat gazdasági mediácó keretében oldják meg:

* Bestfoods
* General Mills, Inc.
* Kellog Company
* Kraft Food, Inc.
* Nestlé
* PepsiCo, Inc.
* Universal Foods Corperation

Forrás: www.cpradr.org

További információ: http://www.permegelozes.hu

A transzformatív gazdasági mediáció

2008-09-23T10:30:00.000-07:00

Ideális esetben egy mediációs eljárás a vállalkozás fejlődését egy új szervezeti kultúra kialakulásában segíti. A számtalan gyakorlati tapasztalat és szakterületi kutatás, valamint a szakterülettel foglalkozó szakemberek megkérdezésén alapuló esettanulmányokban olvashatóak a hivatásos mediátorok nyilatkozatai, melyekszerint a maguk szerepét a villámhárító funkciójához hasonlítják.

Ebből a megközelítésből kiindulva született meg a transzformatív gazdasági mediáció fogalma, ami egyáltalán nem meglepő hiszen a mediátorok transzformálják a konfliktusban álló felek destruktív és konstruktív megnyilvánulásait.

Ennek a transzformatív mediációs eljárásnak fő jellemzője, hogy a konfliktusba keveredett felek az eljárás alatt érzelmi megkönnyebbülést éreznek, miközben kifejlődik közöttük a kooperatív tárgyalási kultúra, amely alapja a kommunikációnak és általa válik lehetővé a közösen kidolgozásra kerülő konfliktus-feloldási módozatok kimunkálása.

Az eredményes mediációs eljárás meghatározó eleme vagyis mércéje mindenképpen a közösen kidolgozott egyezségi megállapodás.

Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a konfliktusban érintett valamennyi fél a megoldás kimunkálásában közreműködik és konstruktívan egymás érdekeit figyelembevéve a múlt tévedésein való "rágódás" helyett, a jövőbe tekint és a jövőben gondolkodik.

További információ: http://www.permegelozes.hu

A gazdasági mediáció haszna

2008-09-22T09:21:00.000-07:00

Eredményes mediációs eljárásról többek között akkor tudunk beszélni, ha a hivatásos mediátornak sikerül a konfliktusban álló felek bizalmát elnyernie és a felekkel együttműködve a kialakult jogvitát együttesen kellő konstruktivitás mellett megoldania.

Mivel azonban minden konfliktus más és más karakterű felmerül a kérdés: szükségszerű -e, hogy a különféle konfliktus-konstellációkhoz különféle mediációs modelleket dolgozzunk ki?

Kifejezetten az üzleti életben használatosak az olyan kifejezések mint az érték, a haszon, a siker, a teljesítőképesség. Tulajdonképpen ezeket a kifejezéseket a gazdasági mediáció sikerességének mérőeszközeként is használhatjuk és általa állapíthatjuk meg az egyes eljárások eredményességét. Alig képzelhető el, hogy egy vállalkozás nyereségorientált ügyvezetője csak azért kezdeményezzen egy gazdasági mediációs eljárást, hogy cégének kiadásait növelje és idejét lekösse.

Ezért a gazdasági mediációs eljárások megindítása előtt feltétlenül szükséges annak tisztázása, hogy az eljárás eredményes lefolytatása vélhetően mennyi hasznot indukál a vállalkozásnak. Az ügyvezető egy hivatásos gazdasági mediátort egy üzleti mediációs eljárás lefolytatására csak abban az esetben fog igénybe venni, ha ő az eljárásnak nemcsak a monetáris, hanem annak a vállalkozásra gyakorolt összes értékével tisztában van.

Az ügyvezetőt döntésében következő kérdések megválaszolása segítheti:

(1) Az üzleti életben a gazdasági mediációs eljárások milyen hasznot hoznak a vállalkozás számára?

(2) Az eljárás lefolytatása hatással van a vállalkozás teljesítőképességének növelésére? Amennyiben igen, hogyan?

(3) Az üzleti konfliktus megoldására elindított gazdasági mediációs eljárás esetén mi számít sikernek?

(4) Az üzleti szférában lefolytatott eljárások a vállalkozások - ügyfelek - alkalmazottak számára milyen előnyöket biztosítanak?

(5) A gazdasági mediációs eljárás keretében feloldott konfliktusok milyen előnnyel rendelkeznek a rendes bírósági illetve választott bírósági tárgyalásokhoz viszonyítva?

További információ: http://www.permegelozes.hu/

"Business-to-Business" Mediáció

2008-09-19T10:52:00.000-07:00

A "Business-to-Business" mediációs eljárásokban, amelyek nem a bírósági épületben hanem a hivatásos polgári mediátor irodájában kerülnek levezetésre, az eljáró mediátor a jogvitában álló felektől az első lépésben rövid írásos összefoglalót kér arról, hogy külön külön a felek hogyan látják a kialakult konfliktust. A tényállás rögzítése céljából és a tárgyalás eredményes lefolytatása végett van erre szükség.

Természetesen minden hivatásos mediátornak megvan a saját eszköztára arra, hogy az esetekkel kapcsolatos tárgyalásokat eredményesen levezessék, azonban többen azon a véleményen vannak, hogy nincs semmiféle további dokumentációkra vagy igazoló üzleti szerződésekre szükség mivel a felekkel és jogvitájukkal szemben a törvényi előírásoknak megfelelően pártatlanok és semlegesek akarnak maradni.

Ezek a hivatásos mediátorok a következő elvet követik:

"Mi biztosítjuk az eljárás lebonyolításához szükséges keretet, valamint levezetjük az eljárást Ti pedig (mármint a jogvitában álló felek) hozzáadjátok a tartalmat. Mi igyekszünk az egyéni érdekeiteket, szükségleteiteket a pozíciók helyett az eljárás során feltárni, mivel nem a bírósági tárgyalóteremben vagyunk. Ha már dokomentációkról és különböző üzleti szerződésekről beszélünk, akkor már nem mediációs eljárást vezetünk. "

A "Business-to-Business" mediációs eljárással ellentétben vannak eljáró hivatásos mediátorok, akik előzetesen a jogvitában alló felektől semmiféle dokumentációt nem kérnek előre.

Ezek a hivatásos mediátorok a következő elvet követik:

"A lehető legkevesebb információt szeretnénk az eljárás medindítása előtt a jogvitában álló felektől hallani. Azért mert nem szeretnénk már az eljárás megindítása előtt egy bizonyos képet róluk illetve a jogvitájukról kialakítani. Ellenkező esetben a felek nem hinnék hiába is állítanánk, hogy mi semmit nem tudunk a konfliktusukról, ezáltal hiteltelenné válnánk és gyengülne a bizalmuk felénk. Ebben az esetben nem mint egy hivatásos mediátorra, hanem mint egy eljáró peres bíróra tekintenének."

Természetesen lehetne sokáig folytatni az összegzéseket, hogy melyek a hivatásos mediátorok által alkalmazott jobb és mégjobb módszerek. Azonban tényszerűen rögzítenünk kell, hogy nincsen legjobb "Business-to-Business" mediációs eljárás, hanem a felek igényétől, az ügy tárgyától, a vita jellegétől, a helyi jogszabályoktól az érdekeltek rugalmasságától függ, hogy melyik változatot tartják megfelelőnek.

Hiszen az alapelv az adott, mely szerint:

A mediációs eljárás a vitarendezésnek olyan formája, amelyben egy pártatlan harmadik fél, a hivatásos mediátor segíti a feleket az érdekeiknek megfelelő és mindegyikőjüknek elfogadható megállapodás létrehozásában.

További információ: http://www.permegelozes.hu

Projektmediáció, mint speciális forma

2008-09-18T10:31:00.000-07:00

A gazdasági mediációt mint konfliktuskezelési modellt klasszikus formájában elsősorban a belföldi veszélyeztetett gazdasági és üzleti kapcsolatok zavarainak megelőzésére illetve megszüntetésére alkalmazzuk.

Azonban számtalan példa igazolja, hogy az egyre inkább a határokon átnyúló és a nemzetközi üzleti szférában kooperációs formát öltő projektekben is, az úgynevezett projektmediációt a hatékonyság kialakítása és megtartása céljából kitűnően alkalmazhatjuk.

Néhány alábbi faktor figyelembevételével megelőzhetjük a későbbi konfliktusok kialakulását és egyben biztosíthatjuk projektünk eredményességét:

A kommunikáció nyelvének helyes kiválasztása (német, angol, francia, stb)
Elegendő, a projekt eredményes indításához szükséges információknak az összegyűjtése (gazdasági, jogi, pénzügyi, stb.)
A kiválasztott projektpartner kooperációs készsége és kooperációs kompetenciája
... stb.

Amennyiben nemzetközi együttműködésben kívánunk expanziós üzleti tevékenységet végezni nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a nem kellően előkészített projekteknél már a kezdeti fázisban is komoly zavarok keletkezhetnek: például a nyelvi, szakmai félreértésekből és a projektet befogadó ország jogi és gazdasági rendelkezéseinek félre értelmezéséből adódóan.

Amennyiben a a projekt indulási fázisában a kezdeti zavarok nem egy szakszerű mediációs eljárás keretében kerülnek elhárításra, akkor a későbbi projektfázisokban már sokkal költségesebb lesz a kooperációs partnerek együttműködésének zavarának helyreállításával kapcsolatos kísérletek.

A hívatásos projektmediátort nem csak a nemzetközi projektünk előkészítésében, hanem az egész projekt felépítésében és működtetésében is célszerű igénybe vennünk azért, hogy az általunk elképzelt projektet hosszútávon is eredményesen tudjuk működtetni.

További információ: http://www.permegelozes.hu

Vállalkozáson kívüli konfliktusok típusai

2008-09-16T10:21:00.000-07:00

"A mediáció nem a jogok és kötelességek, hanem az igények és érdekek mentén működik. A mediáció lényege abban áll, hogy képes a feleket egymás felé fordítani, nem úgy hogy szabályokat kényszerít rájuk, hanem segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, melynek révén megváltozik a két fél egymáshoz való viszonyulása." Riskin

A vállalkozáson kívüli konfliktusok sokszínűek, az alábbi rendszerezés is ezt erősíti meg:

Konfliktusok az üzleti partnerekkel és a konkurens vállalkozásokkal
Konfliktusok magán- vagy állami megbízókkal / megbízottakkal
Konfliktusok bankokkal és biztosítótársaságokkal
Konfliktusok vállalkozások fúziója esetén
Konfliktusok megrendelő - szállító kapcsolatban
Konfliktusok szerződéses jogviszonyból adódóan
Konfliktusok a vállalkozások és a lakosság között
Érdekkonfliktusok a versenyjog és a kereskedelmi jog területén

Létezik a konfliktusoknak egy olyan csoportja is, amely kihatással van a vállalkozás egzisztenciájára, azonban sem a vállalkozásokon belüli, sem pedig a vállalkozásokon kívüli konfliktusok csoportjába nem sorolhatók.

Ezek az alábbiak:

Konfliktus a vállalkozás tulajdonosai között
Konfliktus a vállalkozás tulajdonosának utódlása körül

További információ: http://www.permegelozes.hu

Mediációs eljárás a napi gyakorlatban

2008-09-15T13:52:00.000-07:00

A mediációs eljárás sokszínű alkalmazási lehetősége továbbá a felek különbözősége valamint a konfliktusok sokszínűsége és az eljáró mediátor egyénisége, valamint szakmai felkészültsége - együttesen előfeltételei (kellékei) a jó mediációs eljárásnak.

A mediáció egy nagyon rugalmas, kooperatív eljárás, amely valamennyi ügytípushoz kreatívan igazítható.

Az eljárás a következő fő fázisokra bontható:

1. Fázis: Pre-Mediation... vagyis az Előkészítés
2. Fázis: Main Mediation... vagyis a Tárgyalás
3. Fázis: Post-Mediation... vagyis az Egyezség

A mediáció egy olyan jogorvoslati eljárás, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy a jogvitában álló felek, bírósági eljáráson kívül megkeresik azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel kölcsönös kompromisszum útján meg tudnak egyezni a vitás ügyüket illetően.

Nyugat-Európában a polgári jogi mediációs eljárás az igazságszolgáltatás intézményrendszerének önálló kiegészítő elemeként már több évtizedes múlttal rendelkezik, nagy népszerűséggel és sikeresen működik.

Viszonylag új jogintézmény jogszabályi kereteit hazánkban az Országgyülés 2002. évi LV. Törvénye adja meg: amely nem csupán a Mediátor státuszát és az eljárás rendjét szabályozza, hanem megnyitja az utat a mindennapi életben keletkező konfliktusok polgári mediációs eljárásban való megoldása felé is.

További információ: http://www.permegelozes.hu

Miért éppen a gazdasági mediáció?

2008-09-11T13:18:00.000-07:00

A vállalkozások között kialakult konfliktusok gyakran az üzleti kapcsolatokat hátrányosan befolyásoljak, akutabb esetekben tönkre is teszik. Ezekben az esetekben ha a konfliktusokat nem kezelik kellő szakértelemmel, akkor időt rabló és költséges jogviták folyamata kezdődik el, amelyeknek a kimenetele teljesen bizonytalan.

Gyakran a konfliktus végtelen bírósági tárgyalások sorozatába torkollik, majd később a bírói ítélettel egyik fél sem lesz igazán elégedett.

Ugyanez igaz a vállalkozásokon belül kialakult konfliktusokra is, amelyek kezeletlenül hagyása rontja a munkahelyi légkört, lassítja a munkafolyamatokat ezáltal a munka hatékonysága csökken, majd kialakul a demotiváltság a munkatársak körében, nem is beszélve az idő - pénz - idegességi tényezőkről.

A gazdasági mediáció biztosítja a vállalkozások számára, hogy idő és költségtakarékos módon a kialakult konfliktusokat hazai és nemzetközi vonatkozásban is, úgy vállalkozáson kívül, mint vállalkozáson belül felszámolja és az eljáró mediátor a konfliktusba került felekkel közösen egy az adott jogügyre vonatkozó megoldást kidolgozzon.

További információ: http://www.permegelozes.hu

Mikor ajánlott egy mediációs eljárást lefolytatni?

2008-09-10T14:17:00.000-07:00

Egy a közelmúltban közzétett nemzetközi tanulmány szerint, melyet öt ország 100 vállalati szakjogászainak válaszaiból összesítettek, akkor ajánlott a gazdasági vagy más néven az üzleti mediációs eljárást lefolytatni, ha

a mediációs eljárással megelőzhetünk egy hosszú költséges bírósági illetve döntőbírósági tárgyalás sorozatot
a jogvitába keveredett felek üzleti kapcsolatban állnak egymással, illetve üzleti kapcsolatot terveznek egymással kialakítani
a döntéshozó vállalatvezetők kompromisszumra képesek és személyesen is akarják a megegyezést

Az említett vállalkozások körében a lefolytatott gazdasági mediációs eljárások eredményességét az alábbi tényszámok jellemzik:

az elindított mediációs eljárások 95%-a eredményesen, aláírt megállapodással fejeződött be
a megállapodásokba foglaltak 90%-a meg is valósult
a mediációs eljárásban résztvevő felek 98%-a ismét a mediációt, mint alternatív eljárást választaná jogvitájának megoldására
az egyes ügyekre fordított átlagos tárgyalási idő kb. 4 óra volt

A felmérésben résztvevő vállalkozások jogvitás konfliktusainak tipusai az alábbiak voltak:

Vállalkozások közötti konfliktusok
Vállalkozás és szállítója közötti konfliktusok
Vállalkozáson belüli konfliktusok/konfliktusok a munka világából
Fogyasztói érdeksérelmi panaszok
Konfliktusok bankokkal és hatóságokkal
jogviták a biztosítótársaságokkal
Építőipari konfliktusok

További információ: http://www.permegelozes.hu

Bírósági tárgyalás versus Mediációs eljárás?

2008-09-10T14:04:00.000-07:00

A gazdasági vagy családi életben gyakran tűnnek fel feloldhatatlannak tűnő konfliktusok. Egyre több alkalommal a bírósági tárgyalás előtt a polgári mediációs eljárás az utolsó alternatíva. Ezért szükséges annak mérlegelése hogy az adott konfliktus megoldásához melyik a legmegfelelőbb választás.

Röviden a mediáció meghatározása:

A mediáció egy konfliktuskezelő módszer, amelyet legkülönfélébb vitás helyzetek, konfliktusok megoldása érdekében lehet alkalmazni (pl. családi, párkapcsolati, gazdasági, szomszédsági viták esetén).

A mediációs eljárás legfontosabb jellemzője, hogy:

két vagy több fél vitájában
a felek önkéntes beleegyezésével
egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.

A polgári mediátor:

segít tisztázni a konfliktus természetét,
segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő.

A mediáció gyorsabb ugyanakkor olcsóbb eljárás a bírósági tárgyalástól. Az eljárás szereplőinek a bírósági eljárásnál nagyobb szerepet ad, őket egyenrangú félként kezelő folyamat, és amelynek sikere esetén mindkét fél nyertesként fejezheti be az eljárást. A bírósági tárgyalás végén legtöbbször a felperes a sok költség és a bíróság falain belül töltött idő kiesése miatt sem érzi kedvező ítélet esetén sem nyertesnek magát.

Nem is beszélve arról, hogy a bíró által hozott végzés sok esetben különféle okok miatt nem is hajtható végre. Különösen igazak ezek az állítások a vállalkozások illetve magánszemélyek között kialakuló (követelések, hibás teljesítések, minőségi reklamációk, stb.) gazdasági jellegű jogvitás ügyekre, továbbá a pénzköveteléssel összefüggő ügykörökre és az azokkal kapcsolatos eljárásokra.

Összegezve megállapítható, hogy a konfliktusba keveredett és jogvitában álló feleknek a békítés előnyösebb mint a bíráskodás!

További információ: http://permegelozes.hu

A mediáció nem mindig "háromszög alakú"

2008-09-09T12:21:00.000-07:00

A mediáció a klasszikus formájában - miképpen egyszerre egy asztalnál ül le a mediátor és a két egymással konfliktusban álló fél - egyre ritkább jelenséggé válik, különösen ott ahol nemzeti kisebbségek is élnek.

Az előbbi megállapítás különösen azokra a makroszociális és etnikai regiókra és közvetítői eljárásokra vonatkozik, amelyekben a felek erősen fragmentáltak nincs közvetlen kapcsolatuk a mediátorral, vagy a konfliktus már annyira eszkalálódott, hogy semmiféle információ áramlás nem észlelhető, ennek következtében a konfliktusban érintett csoportok már nincsennek abban a helyzetben, hogy maguk közül kiválasztva és megbízva egy vagy akár több konfliktuskezelő mediátort megnevezzenek.

A konfliktuskezelési eljárások lefolytatásának eredményessége végett fontos, hogy a konfliktusban résztvevő csoportokat precizen szegmentáljuk. Vagyis a konfliktuskezelés ereményessége végett a diagnosztizálás után külön csoportban kell kezelni az etnikalizálódott és megint külön csoportban az etnikai vagy a kultúrális különbözőségek kapcsán konfliktusba került népességet. Nemzetközi példák sokasága támasztja alá, hogy az etnikai konfliktusok kezelésének ez a megközelítési módja kifejezetten hatékony.

Véleményem szerint ennek kellő ösztönző erővel kellene hatnia a hazai etnikai kisebbségek az etnikalizálódott kisebbségek és környezetük közötti konfliktusok kialakulásának megelőzéséért illetve azok kialakulása utáni kezeléséért felelős állami és önkormányzati tisztségviselőkre.

A leírtakból egyértelműen kitűnik hogy az említett etnikai konfliktusok kezelésének a hagyományos "háromszög alakú" mediáció szélesebb keretet igényel. Ennek megfelelően komlexitásra van szükség az etnikai konfliktus kezelésében, amelyből adódóan a kommunikációnak továbbá a mediációs üléseknek a klasszikus mediációtól eltérően más karaktert kell kialakítani.

Az entnikai konfliktus diagnosztizálása kapcsán fontos kritériumnak tekintendő:

Az etnikai és etnikalizálódott csoportokban és környezetükben a mediáció hogyan jelenik meg vannak e felkészített hivatásos konfliktuskezelő mediátorok?
Hogyan zajlik le egy egy helyi konfliktus mediálása, amennyiben van ilyen?
Országosan ugyanakkor regionálisan is hogyan vannak kezelve az etnikalizálódási folyamatok és a kultúrális különbségek?
Vannak e alkalmas és felkészített konfliktuskezelő mediátorok az etnikai kisebbségek körében?
Kik kezdeményezik és honnan történik ezeknek a konfliktuskezelési eljárásoknak a finanszírozása?

Véleményem szerint hazánkban is a konfliktuskezelés ezen speciális formája csak akkor lehet eredményes, ha kormányzati ugyanakkor önkormányzati szinten is komolyan és tudatosan akciócsoportokat létre hozva szakképzett mediátorokkal biztosítják a kulturális konfliktusokkal kapcsolatos problémák megoldását.

Ez a paradigmaváltás kellő szakértelemmel társulva adott konfliktushelyzetekben emberéleteket menthet meg.

További információ: http://www.permegelozes.hu

A mediátor képességei és készségei

2008-09-09T01:01:00.000-07:00

A vitamegoldásban fellépő harmadik fél közreműködésének eredményességéhez szükséges hogy meghatározott személyes tulajdonságokkal rendelkezzen és megfelelő szemlélettel forduljon az eljárásban résztvevő felekhez. Ezért a mediátornak elsősorban jó kommunikációs készséggel kell rendelkeznie.

A feleknek egyszerre kell érezniük objektivitását és pártatlanságát ugyanakkor azt is, hogy támogatja őket az egyezség létrehozása érdekében. A különféle szituációk és jogügyletek megértéséhez az adott szakterületen korábban megszerzett tapasztalatára valamint emberismeretére van nagy szükség.

Az eljárások eredményességének szükségszerűsége, hogy az alábbi készségekkel és ismeretekkel rendelkezzen a hivatásos mediátor:

Szakjogi ismeretek
Kommunikációs képesség
Tárgyalástechnikai ismeret
Eljárások vezetésével kapcsolatos ismeret
Interpretációs know-how
Az esettel kapcsolatos szakmai ismeretek
A konfliktusok kezelésével kapcsolatos technikák ismerete
Az eszkaláció elfojtásának képessége

Fontos megemlíteni az aktív figyelést is, amely a professzionalista mediátor egyik legfőbb jellemzője. Ugyanakkor az eljárást vezető mediátornak vigyáznia kell saját semlegességére is, amely különösen azért nehéz feladat, mert el kell vonatkoztatnia attól, hogy melyik félnek van igaza.

A cél nem az igazságtétel, hanem olyan eredmény azaz egyezség, amely a felek önkéntes magatartásával is megvalósul!

További információ: http://www.permegelozes.hu

Mi is az a mediáció?

2008-09-08T12:16:00.000-07:00

A mediáció egy a bíróságon kívüli békés konfliktus-megoldási technikák közül. A szó latin eredete: medius azt jelenti, hogy "az aki középen van" illetve a "semleges közvetítő".

A mediátor kifejezés még az eljárást leíró mediációnál is régebben került be a köztudatba, amely azt jelenti, hogy döntőbíró illetve békéltető.

A mediáció tulajdonképpen egy olyan tudományos eljárás, amelyet a polgári jogviták esetén lehet eredményesen alkalmazni, hiszen konstruktívan kezeli a konfliktusokat, mivel nem elnyomja, hanem eszközként a változások eszközeiként kezeli azokat.

Az eljárás ismertető jegyei:

Jól strukturált keretek közt zajlik
Cél- és megoldás-orientált
Ügyfélorientált

A mediációs eljárások lefolytatását Európában így hazánkban is a törvények által biztosítottan lehet alkalmazni úgy polgári, mint büntetőügyeknél. Ez az eljárás a családjogi természetű ügyeknél, környezetvédelmi vitákban, iskolákban, valamint a gazdasági élet szereplői közötti konfliktusok rendezésében is, mint önálló jogintézmény hatékonyan biztosítja a jogvitából eredő konfliktusok feloldásának sikerét.

A mediációs eljárás speciális területe a politikai mediáció, amely a politikai pártokon belüli valamint a politikai pártok közötti, továbbá a parlamenti frakciókon belüli és a frakciók egymás közötti konfliktusainak feloldásával foglalkozik.

További információ: http://www.permegelozes.hu

Konfliktuskezelés - Gazdasági Mediációval

2008-09-08T06:51:00.000-07:00

A konfliktusok minden kétséget kizárólag hozzátartoznak a mindennapjainkhoz. A konfliktusok akkor keletkeznek, amikor a vállalkozásokon belül vagy a vállalkozások környezetében lévő helyzet valamilyen negatív esemény hatására megváltozik. Az addig békés állapot felborul és ennek következtében kisebb vagy nagyobb súrlódások illetve feszültségek keletkeznek az üzletvitelben. (Pl. Likviditási probléma, növekvő kintlévőség, stb.).

Nagyon fontos, hogy a kialakulóban lévő konfliktusokat az eszkalációs fázis előtt mielőbb kezeljük és törekedjünk annak megoldására. Nagyon fontos az is, hogy mindezt kellő körültekintéssel tegyük hiszen nem mindegy, hogy az adott konfliktus kezelését konstruktívan vagy destruktívan tesszük.

A többévtizedes külföldi, de a közelmúlt hazai gyakorlata is azt igazolja, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozások egymás közötti gazdasági konfliktusai megoldásához a vállalkozások egyre bátrabban veszik igénybe a független harmadik személyt, azaz a gazdasági mediátort. A vállalkozások közötti azaz a gazdasági vagy más néven üzleti mediáció alkalmazási területe kifejezetten a vállalkozási szféra, amelynek hosszabb távon - a bíróságon kívüli megegyezés jogintézménye - a sajátos üzleti szempontokat figyelembe véve, különösen előnyös a peres eljárással szemben.

A gazdasági mediátor, aki a jogvitában álló felek részére a semleges harmadikként szakmai felkészültsége és többéves gyakorlata által biztosítja a megegyezés lehetőségét nem csak költségtakarékossá teszi a vitarendezést, hanem igyekszik a felek között a korábban meglévő jó üzleti kapcsolatot is reparálni.

A gazdasági mediációs eljárásban résztvevő felek által a mediátor segítségével létrejött egyezségek konzekvensek és ennek következtében jobban végrehajthatóak, mint a peres eljárásban a bíró által meghozott ítélet, melyet a felek - szemben a peren kívüli eljárással - szabadon nem alakíthatják. Az alacsony eljárási költségekről nem is beszélve.

További információ: http://www.permegelozes.hu

Hogyan lehet a konfliktusokat felismerni?

2008-08-29T10:30:00.000-07:00

Az egyik ügyfelem, akinek már több eredményesen megoldott peren kívüli eljárásban oldottuk meg az üzletfeleivel kapcsolatban felmerült jogvitáját, tegnap a következő kis történetet mesélte el és kérte, hogy ha időm engedi legyek üzletfele segítségére:

Kiss Kálmán a STAR UNION Kft. ügyvezetője estefelé egy vezetői meetingről autózott hazafelé. Hirtelen rossz érzése támadt, elkezdett töprengeni magában, de egyáltalán nem gyanítja, hogy mi válthatja ki nála ezt a diszkomfort érzést. Gondolatai a korábban befejeződött vezetői meeting körül forognak, ahol egy minőség biztosítási rendszer bevezetéséről volt szó. A termelési részleg meghatározott szakértője röviddel a meeting előtt kimentette magát azzal, hogy valamilyen termelési zavar keletkezett. Az értékesítésért felelős vezető pedig a távolmaradását azzal indokolta, hogy egy fontos ügyfélnek egy ajánlatot kell összeállítania és még ma elküldenie.

A meeting aktív résztvevője csak a marketing vezető volt, míg a személyzeti vezető és a logisztikai vezető teljesen tartózkodóan viselkedett. Kiss Kálmán ügyvezető lelkesítően beszélt az új minőség biztosítási rendszer bevezetéséről, mindamellett egyáltalán nem volt biztos abban ,hogy mindenki megértette az új rendszer bevezetésével kapcsolatos szándékát. Különösen nem érti és különösnek tartja vezető társai passzivitását.

Ezek a viselkedési attitűdök már a menedzsment tagjainak a teljes érdektelenséget jelenti? Ez már a konfliktus latens jelei, jelzései? Hogyan lehet a konfliktus szimptómáit felismerni?

Ezek a kérdések foglalkoztatták egész este az elbizonytalanodott ügyvezetőt.

További információ: http://www.permegelozes.hu